A fába metszett illusztrációt Kozma Lajos rajzai után Kner Albert készítette.
Első kiadás.
Gellért Oszkár irodalom:


LUKÁCS György: Gellért Oszkár: A deltánál = Huszadik Század, 1909. II. 286–292;
Az új sajtófőnök = Színházi Élet, 1919, 5. szám 19–20;
Gellért Oszkár = Az Ember, 1919. 3. szám, nov. 28. 7;
MÓRICZ Zsigmond: Gellért Oszkár = Nyugat, 1922. 13–14. szám, 853–854;
SZABÓ Lőrinc:Gellért Oszkár: Testvérbánat csillaga = Nyugat, 1922. 15–16. 1035–1036;
ELEK Artúr: Gellért Oszkár szerzői estje = Nyugat, 1926, 4. szám, 361–362;
GYERGYAI Albert: Gellért Oszkár = Nyugat, 1926. 3. szám, 252–262;
GYERGYAI Albert: Még egyszer Gellért lírájáról = Nyugat, 1926. 4. szám, 362–363;
OSVÁT Ernő: Gellért Oszkárról = Nyugat, 1926. 4. szám, 361;
KASSÁK Lajos: Gellért Oszkár költészete = Nyugat, 1927. 14. szám, 133–139;
BABITS Mihály: Gellért Oszkár és a Nyugat = Nyugat, 1928. 7. szám, 477–478;
FÖLDI Mihály:Tíz rövid fejezet a kozmikus költőről = Nyugat, 1928, 7. szám, 499–504;
FÜLEP Lajos: Gellért Oszkár = Nyugat, 1928. 7.szám, 480–490;
SCHÖPFLIN Aladár: Az utolsó dalért = Nyugat, 1928, 7. szám, 491–49;
BABITS Mihály: Gellért Oszkár: Hajnali három = Nyugat, 1933. 24. szám;
KOMLÓS Aladár: A valóság költői = Uő: Az új magyar líra, Budapest, Pantheon, 1928. 145–168.
KOSZTOLÁNYI Dezső: Levél = Nyugat, 1928. 7. szám, 508.
LACZKÓ Géza: Gellért Oszkár, a költő = Nyugat, 1928. 7. szám, 495–498;
TERSÁNSZKY J. Jenő: Néhány szó Gellértről = Nyugat, 1928. 7. szám, 505–507;
GYERGYAI Albert: Őrizd meg titkodat = Nyugat, 1932. 3. szám, 162–164;
RÉDEY Tivadar: Gellért Oszkár harmadik évtizede (Tíz esztendő. Válogatott versek – Nyugat-kiadás), Nyugat, 1934. 23–24. szám;
CZIBOR János : Gellért Oszkár útja = Valóság 1946. 6–9. szám, 74–77;
KÁRPÁTI Aurél: Égtájak közt = Új Szó, 1946. júl. 21;
GYERGYAI Albert: Gellért Oszkár = Irodalmi Diáknaptár, 1948. 46–47;
SŐTÉR István: Gellért Oszkár = Uő: Négy nemzedék, Budapest, Parnasszus, 1948. 33;
BÓKA László: Költő a békéért = Irodalmi Újság, 1952. 3. szám, 4;
VARGA József: Gellért Oszkár két könyve a kortársairól = Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 487–492;
VÉGH Ferenc: Tiéd az egész föld = Csillag, 1956. 410–411;
MÓRICZ Virág: Gellért Oszkár = Kortárs, 1957. 2. szám, 267–270;
BORI Imre: Kortársaim. Levelezésem kortársaimmal = Híd 1958. 631–633;
HALÁSZ Gábor: Új verseskönyvekről = Uő: Halász Gábor válogatott írásai, Budapest, Magvető, 1959. 227–229;
NYERGES András: Gellért Oszkárhoz = Kortárs, 1962. 9. szám, 1401–1402;
RÓNAY György: A nyolcvanéves Gellért Oszkár = Élet és Irodalom, 1962. szept. 8., 36. szám, 3;
HORGAS Béla: Utószüret = Könyvtáros, 1963. 1585–1586;
KÉRY László: Egy író élete 2 kötet. A Nyugat szerkesztőségében = Élet és Irodalom, 1963. 6. szám, 5.
KISPÉTER András: Utószüret = A Könyv, 1963. 5. szám, 9;
FODOR József: Minden rossz, de a vége jó = Uő: Emlékek a hőskorszakból, Budapest, Magvető, 1964. 152–158.
VARGHA Kálmán: Gellért Oszkár. Egy író élete = Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 247–249;
ILLÉS Endre: Költő és szerkesztő = Uő: Gellérthegyi éjszakák, Budapest, Szépirodalmi, 1965. 29–34;
HILLER István: Századunk ismert magyar íróinak szereplése a Frankenburg körben = Soproni Szemle, 1966, 61–68;
RÓNAY György: Zuhanóban = Vigilia, 1966. 555–556;
BORBÉLY Sándor: Gellért Oszkár: Zuhanóban = Kortárs, 1967. 494–495;
BORBÉLY Sándor: Gellért Oszkár jubileuma = Kortárs, 1967. 1483–1487;
FODOR József: Gellért Oszkár köszöntése = Élet és Irodalom, 1967. 37. szám, 7;
FODOR József: Búcsú Gellért Oszkártól = Élet és Irodalom, 1967. 51. szám, 7;
KABDEBÓ Lóránt: Gellért Oszkár köszöntése = Napjaink, 1967. 10. szám, 9;
KABDEBÓ Lóránt: Vázlat Gellért Oszkárról = Alföld, 1967. 2. szám, 87–89;
PAKU Imre: Az érdemes költő = Látóhatár, 1967. 1102–1109;
BOHUMINCZKY Szefi: A Derék utcai villa = Vigilia, 1968, 101–105;
BORBÉLY Sándor: Száz az ezerből = Alföld, 1968. 7. szám, 73–75;
ERKI Edit: Látogatóban = Uő: Kortárs magyar írók vallomásai. Budapest, Gondolat, 1968. 5–13;
KABDEBÓ Lóránt = Gellért Oszkár emlékezete = Napjaink, 1968. 2. szám, 7.
KOVÁCS Sándor Iván = A felszabadulás utáni magyar költészet történetéhez = Tiszatáj, 1970. 337–346.
RÓNAI Mihály András: A csillaghullás vége = Uő: Magyar lant, Budapest, Szépirodalmi, 1984. 246–252;
BORBÉLY Sándor: Vázlat Gellért Oszkár portréjához = Uő: Tájékozódás, Budapest, Magvető, 1986. 60–83;
BORBÉLY Sándor: Gellért Oszkár és a Nyugat = Uő: A Nyugat tájain. Tanulmányok és műelemzések, Budapest, Pannonica, 2001. 85–100;
CSELÉNYI László: Száz az ezerből – Levél egy költőtárshoz = Uő: Sokágú síp. Barangolás az újabb magyar irodalomban, Dunaszerdahely, Lilium Aurum (Dunaszerdahely), 2001. 17–18;.