(Budapest, 1909. Világosság Ny.) 43 sztl. lev. 39 rajz.
Selyemszalaggal fűzött kiadói papírkötésben.
25 KÉZZEL SZÁMOZOTT PÉLDÁNYBAN ADTÁK KI.
Az albumot öccsének, Tichy Kálmánnak ajánlja.
TICHY KÁLMÁN ÁLTAL DEDIKÁLVA!
------------------------------------

FELEKI GÉZA: EGY TUSOS ÜVEG MESÉI

Tichy Gyula megszólaltatta tusos üvegét és a tusos üveg mesélt. A mesetémák nem éppen változatosak: egy-kettő kivételével ugyanannak a témának változata mind a negyven rajzos mese. Forgatom a lapokat és újra és újra felém zeng az asszonytest ruhátlanságát dicsérő ének. Persze, hogy a meztelen női test formáinak csudás aránya, a formákat körülhatároló vonalak egymásnak felelő tökéletessége óriási művészi érték. A fiatal lány testének hasonlatosságára ívelték a görögök legszebb vázáikat és gyönyörű diadala a rajzolónak, ha a természet művészösztönének legkitökéletesedettebb, legösszetettebb és mégis legegységesebb alkotását sikerül megéreztetnie papírja fehérségét kevesbítő és megosztó fekete vonalaival. De Tichyt nem a természetformálta meztelenség foglalkoztatja, ami legfőbb tökéletességű ugyan, de tökéletességével egy kissé untatja öt és idegesíti is. A deshabillé kisérti, nem a nu.

Egy fiatal nő kibújik az ágyból. Inge aláomlott a földre, de lábát bársonypapucsba bújtatja és úgy telepszik a süppedő karosszékbe. Tavasz köszönt a falura. A parasztlány egész testét borzongatja, bizsergeti a friss, csípős levegő, csak haját rejtette babos kendő alá. Egy másik nő najád módjára a nádas vizét lakja. Most felbukik, de csak egy pillanat múlva fogja minden rejtett szépségét felfödni.

De nem najádok Tichy látomásai. Hiszen emberi mesterkedés alakítgatta minden formájukat. A vonalak elárulják, milyen szoknya függött csípőjükön, hogyan simult a fűző keblükhöz. Nem a nőtestnek egyszerű, nagy, nyugodt harmóniájával görög templomra emlékeztető eredendő meztelenségét mutatják ezek a lapok, hanem valamit, ami megbomlott egyensúlyában, fel-feloldódó disszonanciájában sokkal rafináltabb, elkülönböződöttebb. A hatás pedig zavaros, sokgyökerű.

A vonalaknak a levetkőztetett nő testét határoló értelme és magánvaló jelentése majd itt, majd ott elválik, játékuk viszont nagyon meggazdagodik. Hol élesszögben törtetnek egymásra, újra és újra megtörve, hol pedig egyhangú párhuzamosságban haladnak egymás mellett. Néha néhány nagy vonal felkelti ugyan a női test képét, de gyakran bánt az elaprózottság. A létezés csöndes szépségét száműzték innen; ha több test kerül egy lapra, kemény harcra kelnek, vagy csontot ropogtat ölelkezésük.

Vannak rajzok, amelyekből kiérzik a levetkőztetett nő jólérzése. A simogató levegő, minden testpórus szabad lélegzése szokatlan öröm, nem természetes állapot. A magánfelejtett cipő, harisnya, a karperecek és kösöntyűk nem a vetkőzés műveletére emlékeztetnek, hanem a test födetlen részének életintenzitását fokozzák. A körvonalak dekoratívságát a környező eleven és élettelen dolgok továbbviszik. És ha egyik-másik vonal túltelített is, vagy hisztériásan remegő ezt a lap üresen maradó nagyobb részének nyugtató fehérsége leköti, feloldja. De vannak másféle rajzok is. Szokatlan, rejtett értelmű, szimbolikus jelentésű jelenségek és tárgyak között görcsösen vonagló testek. Nagy ormótlan fekete és fehér felületek összepattannak úgy, hogy a sík már magában véve is nyugtalanít és kellemetlenül hat, vagy a vonalak olyan sűrűek és sokirányúak, hogy a síkkal már nincsenek is vonatkozásban, csak egymással. A teljes anarchia közepette még mélyebb jelentést is kell keresnie a szemlélőnek.

Néhány betévedt nyárspolgáriasabb tartalmú rajzából hiányzik a nagy akarások láza. Nyugodt-szépek, finomságokban gazdagok. A fehéren feketével alkotás specifikus birodalmának élesérzékű, jószemű ismerőjére vallanak. Ilyent és így csak igazi művész tud. És ha ez a művész többet akar, lemond a tiszta alkotások öröméről és beéri salakosokkal, mert csak rajtok keresztül juthat el őstelen szépségekig, megilleti őt az elmélyedésre hajlandó érdeklődés még a sikerében kételkedők részéről is.
Nyugat.1910.