Magyar bibliofília

1849 - 1946

  magyarul   

ko46.   book/Bibliophilia

Derkovits, Jules (Gyula): Pandämonium.

without place. 1920. without publisher. signed. . Hungarian language.
size: 36x26 cm.
12 litográfiát tartalmazó mappa.
Számozott: 300/2. Aláírt!
Derkovits Gyula
(Szombathely, 1894. ápr. 13. – Bp., 1934. jún. 18.): festő, grafikus, Kossuth-díjas (1948; posztumusz), a magyar képzőművészet egyik nagy alakja. Apja műhelyében asztalosmesterséget tanult. Korán kezdett rajzolni, majd egy címfestő festeni tanította. Az I. világháborúban bal karja megbénult. 1916-tól Bp.-en élt. 1917-ben a Ma szerkesztőségében kiállították rajzait. Ezután Vedres Márk javaslatára Kernstok Károly szabadisk.-jában sajátította el a festészet és rézkarc ismeretét. 1916–18 között főleg ceruza- és tusrajzokat készített. A Tanácsköztársaság idején Nyergesújfalun készült festményei Kernstok hatását tükrözik. 1922-ben a Belvederében rendezett gyűjteményes kiállításával zárult első festői korszaka. 1923–26 között Bécsben megismerkedett a baloldali emigránsokkal, s belépett az Osztrák Kommunista Pártba. E korszaka idején műveiben a német expresszionista festészet hatása mu tatkozik. 1925-ben Bécsben mutatta be Menekülők c. festményét, 1927-ben az Ernst Múz.-ban rendezett kiállítást. Bécsi politikai élményeinek hatása 1928–29 között jelentkezett festészetében. Ebben az időben kapcsolódott be intenzíven az illegális kommunista párt munkájába. Lakása egyben illegális találkozóhely is volt. A párt megbízásából készítette ebben az időben grafikai fő művét, az 1514 c., a Dózsa-féle parasztfelkelés által ihletett fametszetsorozatot. Utolsó festészeti korszakát Végzés (1930), Alvó (1932), Kivégzés (1932), Vasút mentén (1932), Anya (1934) c. művei képviselik. 1931 körül Dózsa-sorozatát rézkarcba vitte át. 1930-ban készült szatirikus tusrajzsorozata a polgári társadalom bírálata. A nyomor és betegség korán vetett tragikus véget életpályájának. 1934-ben az Ernst Múz.-ban, 1948-ban a Fővárosi Képtárban, majd Szombathelyen, 1954-ben a Szépművészeti Múz: ban, 1965-ben az MNG-ben rendeztek műveiből emlékkiállítást. Az 196o-í Velencei Biennalén és Amszterdamban, 1961-ben pedig Rómában állították ki műveit. ~ művészete az expresszionizmus nagy áramlatába kapcsolódott, de élete utolsó éveiben teljesen egyéni formanyelvet teremtett magának, a szigorú képszerkesztés, a lírai színvilág és az ihletett emberábrázolás remek ötvözetét. – Irod. Rabinovszky Máriusz: D. Gy. (Magy. Műv. 1929); Kassák Lajos: D. Gy. emlékére (Nyugat, 1943); Bortnyik Sándor: D. (Officina, 1948); Oelmacher Anna: D. Gy. (TIT útmutató, Bp., 1954); Derkovits Gyuláné: Mi ketten. Emlékezés D. Gy.-ra (Bp., 1954); Az Országos Szépművészeti Múzeum D. Gy. emlékkiállításának katalógusa (Szerk. Székely Zoltán, Bp., 1954); Szabolcsi Miklós: József Attila, D. Gy., Bartók Béla (Irod. tört. Közl. 1958); D. Gy. emlékezete (Vasi Szle, 1959); Németh Lajos: Die Drei Generationenen von Gy. D. (Acta Historiae Artium, 1960); D. Gy. kiállítás Amszterdamban (Magy. Nemzet, 1961 és Művészet, 1961); Pogány Ödön Gábor: D. Gy. (Bp., 1961). – Szi. Somlyó György: Derkovits (vers).
Életraji lex.
all pictures in large
  1. product image
  2. product image
  3. product image
  4. product image
  5. product image
  6. product image
  7. product image
  8. product image
  9. product image
  10. product image
  11. product image
  12. product image

back
Magyar bibliofília    All rights reserved. 2014-2018   top of the page