Magyar bibliofília

1849 - 1946

  magyarul   

me69.   engraving/Budapest city view

Perlaszka Domokos: Mayer Vendég Fogadoja.

Pest. ca.1835. Aquatint.
size: 12x14 cm.
page: 21x24 cm.
Perlaszka Domokos:
, rézmetsző. Wurzbach azt állítja, hogy magyarországi származású, de születési helyét és évét nem említi. Nagy Iván szerint valószínűleg csak beszármazott Magyarországra. 1815�1845 közötti időszakban főleg divatlapjaink számára rajzolt. 1838-ban Arnot Antallal kiadta a "Srbske novine"-t és abba is készített metszeteket. 1839-ben kiadta a "Sveobsti magazin obrazah"-t. Ez "Altalános Képcsarnok "-ban számos metszete van. Az 1838. évi pesti árvízről több képet metszett. Wurzbach még a következőket említi: Kollár "Slavy dcéra"-jához több metszet, továbbá Ankona éjjel és Milutinovi, a költő és a lengyel tábornok Chlopicki arcképe.
Munkáit lásd: Pataki: a magyar rézmetszés tört. 196.p.
--------------------------------------------
Vadászkürt!
V. Türr István utca 5.
Az Erdélyből bevándorolt Kovásznai Kovács Mózes 1815-ben Pollack Mihálynak adott megbízást, hogy a jó fekvésű belvárosi telkére elkészítse egy épület terveit. A házat felépülése napjától "Vadászkürt"-nek nevezték. A kapu fölé kis vadászkürtöt függesztettek. Nem lakóház, hanem vendégfogadó céljaira épült.Első tulajdonosai nem rendelkeztek szállodai jogosítvánnyal, így állandóan bérbe adták. A bérlők egyetlen kivétellel mindig megtartották a Vadászkürt címet, kivéve Mayer Vincét az 1835-39 évek között, aki saját nevével jelölte meg a szállodát. Első bérlője azonban Wagner János volt, aki praktikus üzleti tudásával közkedveltté tette, különösen a külföldi vendégek számára. 1824-ben arról értesítette a "tisztelt publikumot", hogy a házat " ...több esztendőre kibérelte, s azt már vendégfogadónak elrendelte, amihez szép fekvése, valamint közelléte a Dunához s Hídhoz az óvárosnak egy legnépesebb utczájában, nagysága s a könnyű bekotsizás, végtére a házban alól levő kávéház léte is egészen alkalmatossá teszik." Növelte népszerűségét a közelben fényes üzletekkel bővelkedő Váci utca, a szomszédos Vigadó és a német színház is. Hatvan szobával, kávéházzal, étteremmel, sörházzal és borházzal várta szállóvendégeit. Wagner nyáron az Aranykéz utcai oldalon kitetette a kávéházi asztalokat és a székeket, hogy egy ebéd utáni fekete mellett vendégei kellemesen elolvashassák az összes belföldi és külföldi lapokat is.
Mayer további népszerűségre törekedett: a szállóban télikertet nyitott, ahol naponta zene szólt, a helyiség fölötti teraszon pedig edényekben zöldellő fák és virágok között is terített asztalok álltak. Az új "szolgáltatást" nem kis büszkeséggel és fantáziával a költők által megénekelt dél görögországi "Árkádiá"- ról nevezte el. 1842-ben már Emmerling Károly az új bérlő, aki előzőleg a híres Magyar Király és a Nádor szállók gazdája volt. Hirdetése szerint a szállónak kitűnő kútvize volt és nagyszerű világítása. A vizet a falban lévő tartályokba töltötték, amelyet egy csapból carrarai márvány mosdókagylókba lehetett ereszteni. A szobákban így "folyóvizes mosdó" állt a vendégek rendelkezésére.
Ezekben az évtizedekben sok nevezetes lakója volt a Vadászkürtnek: Vörösmarty Mihály, Johann Strauss, báró Wesselényi Miklós, Jósika Miklós, Kemény Zsigmond, Petőfi Sándor.
A szálló élete az 1860-as évektől lendült fel ismét Träumer vendéglős idejében. A kiegyezést követő években a szálló tulajdonosa Kammer Ernő, híresen szépasszony feleségével Kerner Katalinnal. Az egységes vezetés jótékony hatása megerősítette a Vadászkürt hírnevét. Pest egyik legkeresettebb és legdrágább helyeinek egyike volt. Az előkelőbb utazók szívesen látogatták, de a hazai idősebb arisztokraták és a vidéki földbirtokos nemesek is pártfogolták, ha a fővárosban akadt dolguk. Szökőkúttal, pálmákkal, kandeláberekkel díszített udvarán rendszeresen vacsoráztak a kor neves politikusai. Konyhája már a múlt század közepén is híres volt. A szálló nehezen, de átvészelte az első világháborút és az azt követő inflációs időket, de a teljes rekonstrukció elkerülhetetlenné vált. 1928-ban 600 ezer pengő költséggel modernizálták, ekkor már ifj. Kommer Ferenc vezetése alatt. "A Vadászkürt szálloda teljes átalakítását most fejezték be és százhúsz szobájában hideg és meleg folyóvíz, központi fűtés és telefon van felszerelve. Az új fürdőszobás szobák és lakosztályok a legkényesebb igényt is kielégítik....a Vadászkürt tulajdonosa ...a szálló hatalmas udvarán gyönyörű pálmakertet rendezett be, ahol délután 5-7-ig és este 10-12-ig lehet táncolni nagyszerű jazz zenére. A vacsoránál Radics Jóska hírneves cigányprímás muzsikál..." - írta a korabeli újság.
Kommer 1932-ben hirtelen meghalt és 1 350 000 pengő passzíva maradt utána. Lánya és annak férje Klemm László nem tehettek mást, mint csődöt kértek maguk ellen. A Kammer örökösök svéd kölcsön segítségével korszerűsítették a szállót és 1934-től saját kezelésbe vették át. 1945 előtt Jármay Zoltán, Kammer Ernő unokája sok üldözöttet élete kockáztatásával mentett meg falai között. A Vadászkürt sorsa a 2. világháború végén pecsételődött meg. 1945-ben telitalálatot kapott és annyira kiégett, hogy le kellett bontani az akkor 135 éve álló épületet, a vendégfogadás veteránját.
Irodalom: Ballai: A magyar vendéglátóipar tört.
Zádor Anna: Pollack Mihály
Zádor Anna: A klasszicizmus építészete Mo-on
Gundel-Gyarmath: A vendéglátás emlékei.
all pictures in large
  1. product image
  2. product image

back
Magyar bibliofília    All rights reserved. 2014-2018   top of the page